Reménykeltőnek tűnt a nyolcvan éve véget ért második világháború után, hogy a fizikai és morális értelemben lerongyolódott Magyarország szakít a régi rendszerrel, és kiépülhet a polgári demokrácia. Ám hamar szembesülni kellett azzal, hogy a szovjet érdekszférába sorolt országban mindez hiú ábránd.
Hamarosan fogadja III. Károly, hogy átadja neki a királyi udvar költészeti díját, de vajon kell-e cilindert viselnie? És miért nem jár pénz a díjjal? A magyar származású költő-műfordítóval a brit uralkodó versolvasási szokásairól, a költők anyagi megbecsüléséről és arról is beszélgettünk, hogy miért hagyta abba Krasznahorkai angolra fordítását.
M. Nagy Miklós műfordító zenét is, színházat is ajánl az év végén.
„A könyvesbolt a demokrácia megerősítésének tere", és Márai Sándor nevét viseli a mexikói Chihuahuában. A bolt tulajdonosa évekkel ezelőtt ismerkedett meg a magyar regényíró munkásságával, és hatalmas rajongója lett.
Márai Sándor, Krasznahorkai László és Konrád György szövegeiben is otthonosan mozognak a holland olvasók, de a profi műfordítások mellett egy történelmi epizód is szerepet játszott abban, hogy a hollandok közül sokan beleszerettek a magyar irodalomba – az írókba pedig néha szó szerint is.
Reichert Gábor irodalomtörténész immár az író teljes Naplója alapján mutatja be, hogyan reagált Márai az őt ért kommunista támadásokra.
1930. február 23-án lezárult egy himnuszköltő rövid élete. Az Adolf Hitler vezette Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt himnuszának költője volt ő, s ez a dala szolgált a Hitler vezette Németország (társ)himnuszaként is.
A MISZJE és a Magyar Műfordítók Egyesülete egyik legutóbbi rendezvényén kitálaltak a műfordítók: milyen bakikat követnek el fordítás közben. Miért lett Kazinczy verziójában vígjáték a Hamlet? Hol van elrontva a Micimackó fordítása? Honnan tudhatjuk, hogy az eredeti angol műben a szereplők tegeződnek vagy magázódnak egymással? Hogyan építik át általában a műfordítók a házat? – Többek között Kipling magyar hangját, Elekes Dóra írót, műfordítót és az Ulysses-t újrafordító csapat vezetőjét, Kappanyos András egyetemi tanárt kérdeztük.
„A Szekszárdi kifejezetten nőbor, éspedig leginkább huszonhét-huszonnyolc éves asszonyhoz hasonítanám, erejének és szépségének teljességében…”- írja Hamvas Béla A bor filozófiája című művében. Hogy mennyire szerethetőek a szekszárdi borok, arról ki-ki meggyőződhet május 23-án a borvidék budapesti bemutatóján.
„A legtöbb ember néha homoszexuális, s néha nem az” – olvasható többek közt Márai Sándor egyik legismertebb művének, az Egy polgár vallomásainak most megjelent, csonkítatlan kiadásában, amibe visszakerültek az egykori házitanítójára vonatkozó gondolatai is. A tanító 1935-ben személyiségi jogi pert indított a szerző ellen, amit Márai elbukott, s ennek nyomán önmaga cenzúrázta meg kötetét. 70 év után most itt az eredeti regény, igencsak pikáns részletekkel. De miért kellett ennyit várni?
Hallgatni akartam címmel Márai Sándor eddig ismeretlen munkáját, az Egy polgár vallomásai harmadik részének tekinthető esszéregényt mutatja be május 28-án a Helikon Könyvkiadó. Az író az emigrációban született első művében 1938-tól 1950-ig rajzolja meg a polgárság történetét.
Gyermeknyelvről, az anyanyelv elsajátításáról szóló tanulmányt kaptak az érettségizők a középszintű magyarvizsgán. A szövegalkotási feladatnál Márai Sándor egy elbeszélését is lehetett elemezni.
Kerényi Imre a készülő állami propaganda-könyvsorozat részeként mindenfajta jogosultság és engedély nélkül adta ki Weöres Sándor, Szabó Magda és Márai Sándor műveit – írja az Index.hu.
Márai Sándor-idézetet konferált fel évértékelőjében Orbán Viktor, a gondolatot el is mondta. A gond csupán az, hogy az valójában Ottlik Gézától származik. Más esetekben sem volt pontos.
